Ez derül ki GKI és a Masterplast közös felméréséből. Az eredmények alapján egy átlagos háztartásnak 12 ezer forinttal kell többet fizetnie az energiáért. A családok csaknem négyötöde próbál takarékoskodni a rezsin, és még azok többsége is takarékoskodna az energiával, akiknek nem okozott pluszköltséget a rezsicsökkentés csökkentése.
Az energiaárak emelkednek, a rezsicsökkentés csökken. Az egyre ijesztőbb számlák miatt mindennapos témává vált az otthonok energiafogyasztása. Sok máshoz hasonlóan a háztartási gépeket gyártó Sencor szakértői is összegyűjtöttek néhány tippet ahhoz, hogy optimalizálni lehessen egyes nélkülözhetetlen háztartási gépek áramigényét.
Két-három millió ember közüzemi számlái biztosan nőnek a kormány által politikai csodafegyverként használt „rezsicsökkentés” takaréklángra csavarásával, ám hogy mennyivel, az még mindig nehezen jósolható meg.
A kormány várhatóan idén folytatja a két éve indult háztartásigépcsere-akcióját. Egy szakértő szerint a régi képcsöves tévék állami cseréjével is sokat lehetne spórolni.
A hazai háztartások tizede él energiaszegénységben Magyarországon, azaz fordítja jövedelmének legalább 34 százalékát számlái kifizetésére. Energiaszegénynek akkor nevezhető egy háztartás, ha az anyagiak miatt nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek meghatározott százalékánál többet költ energiára.
Tizenkét hónap alatt 5 százalékkal nőtt értékben az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma, mennyiségben változatlan maradt. Többet adtak el az otthoni főzéshez szükséges néhány termékből, mint például tejföl, margarin, túró, liszt és vaj. Változnak a vásárlási szokások: a vevők kiadásaiból a korábbinál nagyobb rész jut a lakóhely közeli üzlettípusokra.
Az igazi rezsicsökkentés nem csupán azt jelenti, hogy olcsóbb valamilyen háztartási energia, hanem azt, hogy az energia felhasználásával takarékoskodva érhető el megtakarítás, ami amellett, hogy a pénztárcán is észrevehető, környezettudatos fogyasztói magatartás.
